Nem szörnyű, mi történik Csecsenföldön?

Amikor Bridget Jones a munkaadójának egy fontos sajtóeseményére készült, alapos akart lenni és nagyon bölcs módon jó előre felkészült a lehetséges helyzetekre és ezzel jól fel is szívta magát önbizalommal és pozitív energiával. Hogy az a hülye mikrofon nem működött, már egy másik kérdés…

Számomra legalább annyira volt ijesztő ez a helyzet, mint szórakoztató, mert én is ugyanígy szoktam félni a hasonló helyzetektől…őszintén szólva egy nagyobb bulitól is.  Egy barátnőm nemrég bridgetes helyzetbe került, így újra aktuális lett a téma, és rá kellett jönnöm, hogy nem, még mindig nem tudok minden helyzetre megoldást – pedig már lassan 32 leszek. A kedvesével hivatalosak voltak egy üzleti partira, ahol a kedvesét azonnal elhappolták mellőle és Mira igazából egész este egyedül volt, mert a barátja olyan népszerű, hogy mindenki vele akart beszélni. Szakmai dolgokról. Mivel az ember nem érthet mindenhez, Mira inkább ottmaradt beszélgetni egy új ismerőssel. Aki rögtön meg is kérdezte, hogy ő is a kőolaj/ vegyipar/ félvezetőipar (képzeld oda azt, ami a legtávolabb áll Tőled) területén dolgozik-e. Hát nem. Egy bankban. Hát, ez ragyogó, mert újdonsült ismerősünk is dolgozott anno annál a banknál, amikor a tőkefejlesztési/ devizatartalék/ kockázatkezelési – és fraud (most melyik a legijesztőbb?) osztályt a Kovács Józsi vezette. Látszott rajta, hogy azok voltak ám az idők és hogy Kovács Józsi akkora arc a szakmában, hogy csak na – rendesen ki is húzta magát. Persze ez akkor volt, amikor Soros György bedöntötte a fontot/ Magyarország tőkepiaci kitettsége a konvergenciaprogramban vállalt érték alá csökkent/ történelmi mélyponton volt az alapkamat a feltörekvő piacok ingatlanbefektetéseinek felfutása miatt (és ezek közül melyik a legfélelmetesebb téma?) és ezek nagyon kemény idők voltak. De hát erre biztosan Mira is emlékszik, igaz? Mira úgy érezte, hogy ezek a dolgok nagyjából a ’90es években történhettek valamikor és mivel ő akkoriban írni-olvasni tanult, szabadidejében pedig halacskákat rajzolt, inkább csak mosolygott. Mert ő akkoriban hol is dolgozott….. – kérdezte aztán partnere?

Nem könnyű. Ettől még érdemes készülni a komolyabb munkahelyi rendezvényekre, ez ugyanis a networking egyik legfontosabb terepe. Bridget is igyekezett felkészülni, és ki is találta, hogy azzal nyitja meg a small talkot, hogy kifejti a véleményét aktuálpolitikai események kapcsán: Hát nem szörnyű, mi történik Csecsenföldön? Illetve megtervezte a menekülő útvonalát is: Elnézést, merre van a WC? Valahogy így érdemes amúgy felkészülni, csak nem pontosan így.

Pár dolgot érdemes szem előtt tartani, főleg, ha az ember nehezen találja a helyét sok idegen között.

1. Jó előre felkészülni és “meggúglizni” néhány résztvevőt. Nem, ettől nem leszünk olyanok, mint Rose a Két pasi meg egy kicsiből. Nekem nagyon kellemes tapasztalatim vannak ezzel a technikával, mert a nyomozás folyamán mindig  találok valakit, akinek már az internetes jelenlétéről süt, hogy jófej és hogy biztosan szimpatikusak leszünk egymásnak. Persze nem azzal indítok, hogy “Helló, láttam a FBon, hogy te is szeretsz léggitározni, hát képzeld én is!” Ha nem is sikerül senkivel beszélni az elsőre szimpatikusak közül, teljesen más hangulattal megyek egy ilyen rendezvényre, ha nem azzal ijesztgetem magam, hogy velem biztosan senki nem akar majd beszélni.

2. Merre is van a WC? Ez egy jó menekülő-kérdésnek tűnik, de van jobb is.  Filmeken a “Hozok még egy italt” szokott lenni, de a legjobb, ha a ember valami olyasmit tartogat, hogy: “Ma még máshová is mennem kell” vagy “Holnap korán kelek, mert én húzom ki a kukát reggel, amikor a szemétért jönnek”. Ha úgy alakul, hogy mégsem érzi jól magát az ember, egy kellemes mentséggel le lehet lépni és senki nem kérdezi másnap, hogy “Miért mentél el olyan hamar? Utána vonatozunk és elénekeltük karaokéban a Hotel Mentolt.”

3. Érdemes olyan célt kitűzni az estére, ami reális. Ha könnyen teremtünk kapcsolatot másokkal és kifejezetten networking eventen vagyunk, érdemes sokat mozogni a térben, minél több emberreel beszélni és (ha illik a habitusunkhoz), sok pertut inni. Az igazán profik sztorikkal is készülhetnek, ha nem is kifejezetten erre az estére, de érdemes párat kidolgozni és előadni az új ismerőseinknek. Ha inkább visszahúzódó alkatként vagyunk jelen, érdemes arra koncentrálni, hogy 1-2 olyan emberrel beszélgessünk, aki szimpatikus, akivel jó együtt lenni. Ilyenkor nem érdemes azzal frusztrálódni, hogy másokon bezzeg fürtökben lógnak a hallgatók.

A saját temperamentumunknak megfelelően jó érezni magunkat – ez a maximum, amit egy ilyen estétől várhatunk. Én szívből remélem, hogy legközelebb Bridget estéje is jobban sikerül.