Most, hogy ennyire hot topic a kivándorlás Magyarországon, szinte naponta látni listákat, melyek összeszedik, hogy miért is más itt-ott, mint Magyarországon. Csatlakozom én is, egy kicsit szubjektív listával, íme…
1. Budapest egy party-város, Bécsben inkább nyugdíjaskodni lenne jó. Anno hétfőn reggelenként magas nyomású vízzel mosták le a járdákat az utcánkban, hogy letisztítsák a hétvégi bulizó fiatalok nyomait a 6. kerületben. Óh, régi szép emlékek a bulis éjszakáról és a Nagymező utcában üvöltöző fiatalokról! Na, Bécs nem ilyen. Nyugisabb, a szórakozás kevésbé laza, jóval kulturálisabb és itt kisebb választékból kell főzni. Bár Pesten nem voltam egy party-állat, azért az eléggé tud fájni, hogy nem lehet bármikor és bárhová elmenni csak úgy táncolni vagy kocsmázni egyet.
2. Kardinális kérdés: a kaja. Vannak, akik szerint Ausztriában olcsóbb az élelmiszer, mások szerint meg itthon. Szerintem a helyzet a következő: az alapvető élelmiszerek azért Magyarországon olcsóbbak. Azok, akik sima kenyeret, sima kenőmájast, tojást, mittudomén még miket vásárolnak, odakint csak forgatják a szemüket az 500 forint értékű kenyérre. Sokan viszont úgy fogják érezni, hogy Ausztriában sokkal változatosabban és igényesebben tudnak táplálkozni. Az első időszakban, komolyan hetente többször ettem lazacot és kaviárt, mert ott annyira olcsónak éreztem. A legtöbb üzletben széles választékban találsz olyan kajákat, amiket itthon detektorral kell keresni: kímélő konyhaipari eljárással tartósított gyümik-zöldségek, mindenféle ételintoleranciával fogyasztható és vega illetve vegán ételek. A fair trade és bio ételekről nem is beszélve. Akkor éreztem meg igazán, hogy mennyire nem otthon élek már, amikor fagyásig ácsorogtam a hűtőpult előtt, mert a 3 sima és 8 ízesített humusz közül nem tudtam választani. A Pasimmal pedig rendszeresen döbbenten adtuk elő egymásnak, hogy már megint mit láttunk: mézzel áztatott articsókát, vörös borban áztatott szarvashúst (vagy őzmájat, már nem is tudom). Egy barátom szerint ez mind semmi, ő már gnú húst is látott ott. Gnú_húst.
Szóval a kaják nem olcsóbbak. De a fizetésed kisebb arányát kell kajára költeni, ez biztos, és minimális erőfeszítéssel és felárral durván változatosabb és minőségibb kajákat tudsz beszerezni. Amikor Németországban vagy Ausztriában élek, belőlem mindig előjön a spontán-gourmet-szakácsnő…itthon erre extra energiákat és pénzeket kell fordítanom.
3. Lakhatás. Ez egy óriási különbség. Budapesten relatíve könnyen jutsz albérlethez, Bécsben irtó nehéz. Rengetegen érkeznek ide dolgozni, és egyszerűen nincs ennyi lakás. A bérlői-bérbeadói viszony sokkal szabályozottabb, mint ahogy azt itthonról ismerjük. Bérlőként több kötelezettséged és persze komolyabb jogaid is vannak. Az albérletek nagy részét csak hosszú távra adják ki (például 3 évre…mondom én hogy durva), munkáltatói igazolást kérnek és jellemzően közvetítőkön keresztül. Akik 2-3 havi kaucióért dolgoznak, amit majd Te fizetsz és jellemzően 3 havi kaució plusz az első havi bérleti díj a beugró. Ilyen konstrukcióban viszont a közvetítő iroda beáll közéd és a tulaj közé: megvédenek a hülyeségétől és leverik rajta, amit Te mint bérlő megérdemelsz. Nem hülyeség ez a konstrukció, csak nagyon drága. Kereshetsz mást is, ekkor az “ohne provision” kulcsszavakra kell keresni a neten, ahol a provision a közvetítői díjat jelenti. Javaslom, hogy mielőtt aláírod a szerződést, keress egy irodát, ahol elmondják Neked, pontosan milyen kötelezettségeket tartalmaz a szerződésed. Sokat lehet itt bukni, érdemes résen lenned. Cserébe a lakások nagy része modernebb, igényesebb és kevésbé energiapazarló, mint az itthoni társaik. De mire odáig eljutsz, jóval több idődbe és pénzedbe fog kerülni az egész, mint otthon.
4. A hangulat. Békebeli. Mindenhol érződik a jólét adta kiegyensúlyozottság és korrektség. A hétköznapi viták jellemzően higgadtan rendeződnek, az egész város nyugisabb. Nagyon durva: az emberek tudnak sorban állni! Olyan nagyon nem történik semmi, ami igen, az is kedélyes. Egymás után kétszer lett a világ legélhetőbb városa, de amikor nem aranyérmes, akkor is az élbolyban van. Tele van parkokkal és szabadidőparkokkal, így ha ücsörögni akarsz és kacsákat nézni, akkor is van hová menni, de ha inkább kosaraznál vagy kocognál, akkor is. És kacsanézés közben nem dobnak fejbe frizbivel – mindenkinek megvan a helye.
Bécsben van valami nosztalgikus. Nehezen tudom megfogalmazni, ez hogy lehet, mert sok szempontból meg hiper modern és halad a korral. De mégis simán betévedhetsz olyan kávéházakba, akol ötven fölötti frakkos (!) férfiak szolgálnak fel és pálcikákra van felhúzva a napi újság. Meg az egésztől olyan érzésed van, mintha a 40-es évekből maradt volna itt.
Akkor most mi van?
Bécs lassan, de biztosan épül, ki van találva, rengeteg zölddel és parkokkal vesz körül. Nyugalom van, jólét és méltóság. Hozzá képest Budapest hektikus, vad és hömpölygő. Te tudod, mikor és mit akarsz 🙂
Opera. Bécsben vagy Budapesten járunk?
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Smart Career Journal Facebook közösséghez!
És küldd el az írást az emigráló barátaidnak 😉
Kommentek